Ha tél, akkor jégtengerre magyar!

A vásárosnaményi jégtörő helyet csinál a hófehér „jégsztrádán” a telelő hajóknak Fotó: Racskó Tibor

A vásárosnaményi jégtörő helyet csinál a hófehér „jégsztrádán” a telelő hajóknak Fotó: Racskó Tibor

Kikötőköteleket ellenőriz, havat seper, s a hajókat óvja a jégtől a Jégvirág IV. jégtörő legénysége.

Vásárosnamény,Tokaj. Rendkívüli télnek indult az idei. Amíg évekig havat se nagyon láttunk, most keményebb hideggel nyitott a december, január első hetének súlyos mínuszaiban pedig a folyóink is lefagytak. Ennek köszönhető, hogy a megyében a jégtörő hajók is megjelentek a vízen, ami ugyancsak különleges látványnak számít mostanság. Jó 6–7 éve már annak, hogy utoljára jégtáblákat sodort a víz, ezért is voltunk kíváncsiak arra, milyen is egy jégtörőn az élet ilyenkor. Amellett, hogy a hajózók világa évszaktól függetlenül is mindig különleges.

Nincs már sok kapitányból

Tokajt elhagyva messziről látszik a Bodrog torkolatán túl, hogyan pihennek a télére egymáshoz kikötött hajók, fázósan összebújva a telelőben. A régik még úgy nevezték a helyet: „csurma”, s az egyik ilyenben a FETIVIZIG jégtörőjét, a Jégvirág IV-et is megtaláljuk, rajta a háromfős ügyeletes csapattal. Hetente váltják egymást, utána egy hét szabad, kettőt a központban dolgoznak, s négy hét után kezdődik a szolgálat elölről. A kétfős legénység egyik tagja, Simon Sándor fogad, s kísér a vásárosnaményi kapitányhoz, a szállásul is szolgáló úszó-kotróhajó fűtött kabinjába. Már vár minket, csak gyorsan megborotválkozott, ha netalán fénykép is készülne. – Addig jó, amíg az ilyenek ki nem halnak – teszi hozzá Sándor, mielőtt a kabinba lépnénk –, nincs már sok belőlük. Nem olyan felkapott szakma ez, pláne a mi vidékünkön.

Az otthonosan meleg szálláson csak a legszükségesebb: három priccs, középen asztal, rajta kommunikációs eszközök és egy monitor, amin a tévét is nézhetik. A villanyradiátorok pedig ontják a meleget.

Gergely Emil kapitány 42 éve hajózik, a ranglétra minden fokát bejárta már, hiszen matróz, gépkezelő és gépész is volt korábban. Van papírja úszó-munkagép és hajó vezetéséhez, s a kisebb hibákat ki is javítja, ha kell. – Nézzük meg előbb a jégtörőt munka közben – javasolja, de a munkatársain kívül mást nem enged a fedélzetre.

Többször is nekifut

Percek múlva már fel is bőgnek a motorok, megremegtetve a mellette álló hajókat is. Moccan a hajótest, orra előtt reccsen az éjszaka visszafagyott jég, pókhálószerűn futnak szét a repedések az orrész előtt. Egy laikus úgy képzeli, egy jégtörő folyamatosan is képes haladni az egybefüggővé dermedt jégpáncél közepén, holott ez még erős motoroknál is lehetetlen. Egy 15–20 centiméter vastag rétegnek többször is neki kell futni, míg átszakad.

Egyébként gyönyörű most az egybefüggően befagyott Bodrog a szikrázó napsütésben. Olyan, mint egy széles, hófehér autósztráda, amin éppen nem jár senki. Különös hangja van annak, ahogy megadja magát a természet. Előbb egy nagy robaj, mintha egészen mélyről törne fel, aztán ezernyi reccsenés, mintha száraz ágak törnének ripityára.

A Tisza veszélyesebb

Később megtudjuk, két 180 lóerős Rába motor ketyeg a hajó gyomrában, régi darabok, de nagyon megbízhatók, s csak ritkán szorulnak javításra.

– A jég a hajótestben nem tehet kárt a megerősített bordázat és a vastagabb lemezek miatt, de a hajócsavart, a tengelyt és a kormánylapátokat már megrongálhatja – teszi hozzá Gergely kapitány. Azt pedig már a záhonyi Kerepesi István mesélte el, hogy egyelőre csak a vizet igyekeznek szabadon tartani a telelők körül.

– A folyónak ez a szakasza nem olyan veszélyes, mint a Tisza, s a zajlás megindultáig egyelőre tartanunk sincs mitől. Az viszont már rázósabb, ha feltorlódott, 30 centiméter vastag jég támad a zajló folyón, esetleg az eső is megáztatja. A megnövekedett vízszint miatt megemelkedve képes a hajókat is felpréselni a partra, s ha váratlanul, éjszaka jön, még az ágyból is kidobál mindenkit.

Matyasovszki József

jozsef.matyasovszki@kelet.hu

A jég a jól megerősített hajótestben aligha tehet kárt.

Gergely Emil

Szerencsére a folyó a segítségükre volt

– Most nyugodt a helyzet, s akkor fordulhat izgalmasabbra, ha az egyelőre szakaszosan beállt, néhol zajló folyón elkezd levonulni az ár – mindezt már Dajka István a FETIVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának a vezetője mondta el lapunknak. – Tiszalöknél is dolgoznak, de az a miskolci szakemberek területe, a mi hajónk csak akkor csatlakozik az ottani flottához, ha torlaszokat kell megszüntetni. Egyébként 2003-ban, kezdő osztályvezetőként magam is átéltem egy rázós helyzetet. Amikor a Dombrád térségében kialakult több méteres jégtorlaszok megindultak Tiszalök felé, s ott 10 méteresre nőve az erőművet veszélyeztették, nem volt elég a jégtörő hajók munkája, robbantani is kellett. Végül szerencsére a folyó is a segítségünkre sietett: a vízhozam megemelte a jeget, összetörte, s így szép lassan, recsegve-ropogva levonult a jég az árral – mondta el.


Kérjük jelentkezzen be, hogy a teljes cikket olvashassa

Please enter the code

The code is not valid, has been used already or has expired
Levélküldés