Mutations of this issue:
Zoom
Mutasd a szöveget

Címlap

LGT Zenevonat szuperkoncert

A legnagyobb LGT-slágerek is elhangzottak péntek este a Váci Mihály Kulturális Központban, ahol a Loksi két nagyágyúja, Karácsony János (b) és Solti János is fellépett. Fotó: Racskó Tibor 

Lehet, hogy most kell utoljára órát állítani?

Nyári időszámítás: sokak szervezetét megterheli az átállás.Szabolcs-Szatmár-Bereg. Vasárnap reggelre ébredve elveszítünk egy órát, elérkeztünk ugyanis március utolsó vasárnapjához, amikor előre kell állítani az órát: hajnali 2-kor 3-ra.Többször felvetődött már az óraállítás eltörlése és a nyári időszámítás állandóvá tétele, az ügyben pedig most történhet valami. A parlament előtt van ugyanis Kepli Lajos képviselő javaslata, amely eltörölné az óraállítást, és amelyről áprilisban dönthet az Országgyűlés. Ám ha megszavazzák, valószínűleg akkor sem mondhatunk búcsút az évi kétszeri óraállításnak, a parlament ugyanis nem törölheti el, mert azt uniós irányelv írja elő. Egyelőre csak annyi biztos, hogy most vasárnap még előre kell tekerni a mutatókat, az átállás pedig sokak szervezetét megterheli. /3. KM

Újrakezdés

Nagyböjt, az újrakezdés lehetősége címmel Böjte Csaba tartott könyvvásárral és dedikálással egybekötött előadást a megyei könyvtárban pénteken.

Fotó: Racskó Tibor

Mesemaraton

A Kazinczy Ferenc Tag­intézmény 2. a osztálya harmadszor rendezte meg...

Ihletet adó belváros

Ilona és Emese a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium tanulói aktuális beadandó munkájukhoz a megyeszékhely belvárosában találtak témát. Fotók: Sipeki Péter

Politika

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Talán sokan nem tudják (még bizonyára a katolikusok egy része sem), hogy ma van Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mely napon a rómaikatolikus egyház Jézus fogantatásának napját ünnepli. Hogy mikortól is? Az biztos, hogy 624-ben már ünnepelték, s 692-ben a trullai zsinat is helyesnek ítélte megünneplését. S hogy miért nevezik az „angyali üdvözlet” napjának is? Mivel a bibliai történet szerint e napon vitte Názáretbe Gábriel főangyal Máriának a megtestesülés örömhírét. S hogy miképpen számították ki ezen esemény pontos napját? Nos, amikor Jézus születésének napjaként az egyház december 25-öt, Karácsony napját jelölte meg, egyszerű visszaszámolás alapján következtették ki, hogy akkortól visszafelé éppen március 25-e e nevezetes nap. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Bizony, utóbbi cselekedetek sokkal földhözragadottabbak, mint az egyházi magasztos elvek, de hát az ember már csak ilyen: minden egyházi ünnepet igyekszik valamiképpen a saját képére is formálni, értelmet keresni benne, s beilleszteni azt a saját világképébe.Hogy miről is van szó? Egyszerűen arról, hogy analógiás módon a gyümölcsöt hozó fák termékenységének biztosítása hasonlítható Jézus fogantatásának nagyszerű eseményével. Erre utalhat az a Göcsejben s a Muravidéken elterjedt hiedelem, hogy amely fát e napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, az megvakul, a halála után pedig pokolra jut! Egyesek szerint még nyesegetni, tisztogatni sem szabad ilyenkor a fákat, a nyesedéket elégetni meg éppen tilos, magától kell annak elkorhadnia, mert az maga Jézus! Lám-lám, eleink milyen megható módon védték a természetet, s hogy milyen elegánsan tudták ötvözni az egyházi tanokat meg a világi tapasztalatokat, hogy senki érdeke ne sérüljön! Kár, hogy jelenünkben már ezek az elvek, az egymásra figyelés, egymás hite, érzékenysége vagy éppen tapasztalata nem méltó olyan figyelemre vagy tolerálásra, amit a normális emberi kapcsolatok pedig igényelnének.Mire is gondolok? Arra, hogy az egykor megélhetésünk nagy részét képező, anyagi jólétünket meghatározó gyümölcstermelésünk a rendszerváltás után nagyrészt romba dőlt: a szovjet piac elvesztése miatt almáskertjeink nagy részét kivágták, dióligeteinket „élelmes” bútorgyártók szinte letaroltatták, s a kivágott fákat szinte fillérekért felvásárolták, a megtermett gyümölcsök jó, ha cefréskádakba kerülve pálinkaként végezték. Ez a szomorú állapot egészen az Európai Unióba való belépésünkig tartott, de ma már valami fény kezd derengeni gyümölcsfronton is: megmaradt konzervgyáraink ugyan még nem dübörögnek, de termékeik az új európai piacra kerülve mérettetnek meg a korábban alig ismert kelet-európai társaikkal, no meg a nyitott uniós piac révén hozzánk özönlő dél-európai olcsóbb gyümölcsökkel. Ami magyar sikertörténetként az elmúlt évtizedben megjelent, az a pálinka: az addig perifériára szorított, magas adókkal sújtott ital versenyre kelt a korábban hegemóniát élvező whiskyvel. Az előállításához szükséges, kiváló magyar gyümölcs ugyancsak minőségi termelésre ösztönözte a pálinkagyártók táborát. Addig nem látott növények kerültek előtérbe, új ültetvényeket telepítettek, s az ágazat szárnyakat kapva termékeit a legelegánsabb éttermekben is kedveltté s keresetté tette. Megyénk országosan is kiemelkedik a mezőnyből: a nyolc földrajzi eredetvédettséget élvező magyar pálinkafajta közül három idevalósi, ami valamennyiünket büszkeséggel tölthet el (természetesen csak akkor, ha mértékletesen élünk velük!). Úgy tűnik, gyümölcstermelésünk ismét felfelé ível, hiszen Európa ezen tája optimális a minőségi érésnek mind a napfény, mind a csapadék szempontjából. Csak jól kell ezt kommunikálnunk!Visszatérve kiindulási pontunkhoz: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja gyönyörű tavaszi ünnep. Süt a nap, az emberek a kiskertekben, nagyobb gyümölcsösökben sürgölődve arra koncentrálnak, hogy munkájukkal elősegítsék az elkövetkező időszak minél bőségesebb termését, hogy az nyersen, befőtt, lekvár vagy uram bocsá: pálinka formájában hozzon örömet mindnyájunknak.Ja, hogy el ne feledjem: egyes vidékeken az ünnep magyarázatából fakad az a hiedelem, hogy az az asszony, aki e napon érintkezik a férjével, biztosan teherbe esik! Tehát Uraim és Hölgyeim: itt a ragyogó alkalom, hogy az alkalmazott tudomány ismérvei szerint tegyenek eleget a hiedelem szerint bevált gyakorlatnak! Hogy az orvostudomány eddig nem figyelt fel erre az egyszerű tényre?! Szerzőnk etnográfus

Röviden

Jobbik. A Jobbik a fúrt és ásott kutak fenntartási engedélyének ingyenességét kéri.

Helyi

Közös koncert

A Lengyel-Magyar Barátság Napja alkalmából közös koncertet rendeztek pénteken a Vikár Sándor Zeneiskolában, ahol a megyeszékhely testvérvárosa, Rzeszow tehetséges fiatal zenészei is bemutatkoztak. Fotó: Racskó Tibor 

Kelet kvíz

Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták. a) Székely b) Penyige

Megyei körkép

Akad tennivaló

A tavasz újabb feladatokat ad a NyírVV munkatársainak, akik a kora reggeli óráktól fáradoznak az ápolt és gondozott terek kialakításán. Fotó: Sipeki Péter

Megérkeztek

Visszatértek az első gólyák Tiszadadára a napokban. Képünk az Ady Endre utca és a Nagy út kereszteződésében készült.
Fotó: ifj. Kovács Géza

Ügyeletes állatorvosok

Március 25-én és 26-án a következő állatorvosok adnak ügyeletet megyénkben: a kisvárdai–záhonyi térségben dr. Pokol László (06-30/438-6876), a baktalórántházi térségben dr.

Röviden

Népek zenéje. Ír és skót dalokat hallhatnak a M.

Konyha

Sport

200

A Forma–1 szezonnyitó Ausztrál Nagydíjának első szabadedzése után a másodikat is Lewis...

Kijelenthető: rangadó lesz

Az NB III. Keleti csoportjának két legjobb formájában lévő csapata találkozik, a Nyírbátor az éllovast fogadja.

Iparosokat tüntettek ki

Nyíregyháza. A Nyíregyházi Építőpari Ipartestület Elnökségének ünnepélyes ülésén Németh...

Röviden

Zárlat. Elektromos zárlat miatt a villamos vezeték kötésénél a tetőgerenda izzott...

Kvízmegfejtés

Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták. c) Fülpösdaróc

Színes

Zene és tánc

Ketrin kemecsei diáklány, akinek a tanulás mellett a zene és a tánc a legfontosabb. A képet családjának küldi. Fotó: Janics Attila

Tanulhattak egymástól

Washington. Elleshették egymás életmódjának bizonyos elemeit a nomád hunok és a pannóniai...

Kérjük jelentkezzen be, hogy a teljes cikket olvashassa

Please enter the code

The code is not valid, has been used already or has expired
Levélküldés